Boldogkőújfalui jégkori kőtenger

A kövek a templom mögött, a temető melletti focipályától felfelé vezető ösvényen elindulva tekinthetők meg. Nagy látványosságot ne várjon senki, de érdekes belegondolni, a környéken valaha vulkánok működtek és ezek, vagy a Pannon-tenger formálták a tájat...A köveken üldögélve és visszatekintve csodálatos a délutáni panoráma, a Boldogkői várat is látni lehet.

Érdekes hely. A kövek a föld történetéről mesélnek. Gyönyörű látványban van részünk ha leülünk é körbetekintünk.

Ezt látni kell! A múlt üzen a kövdken át.

Nagypn megindító hely! Ajánlom mindenkinek!

Gyonyoru

Boldogkőújfalui - Kőtenger

A Tokaji-hegységtől nyugatra, Boldogkőújfalu falucska határán túl, a Falu-hegy délnyugati oldalában, Európa mértani középpontjában van egy bizarr sziklatömbökkel tarkított füves mező, a kőtenger.

Ahhoz, hogy megértsük ezt a mesebeli tájat, 13 millió évet kell visszautazni az időben, amikor a földfelszinen kialakultak a vulkanikus eredetű andezites kőzetek.

A forró andezites láva folyása közben nagyobb darabokra szakadva szilárdult meg.

Az ezt követő, elmúlt közel 13 millió év alatt a természeti erróziók fagy, szél, áramló vizek megtették a hatásukat, melynek eredményeképpen az andezittömbök tovább darabolódtak, majd az így kialakult sziklaszélek lekerekedtek az errózió vájta repedések megteltek a szálló por szemcséivel, amelyekben megtelepedetek a növényi magvak és utat tört magának az élet.

A látvány egészen szürreális, ameddig a szem ellát, szürkésfekete, aranyló zuzmóval borított andezit tuskók lepik el a hegyoldal lankáit.

Távolabb, a szemhatáron feltűnik a riolittufa sziklára épült Boldogkő-vára, utazásunk következő állomása.

Maga a nyugalom szigete. Szép kilátás, relax. Sok érdekesség nincs ugyan, de nem bántam meg.

A Tokaji-hegység nyugati peremén fekszik a szép nevű Boldogkőújfalu falucska, amely Európa egyik mértani középpontjának számít. A községtől keletre, a Falu-hegy délnyugati oldalában bizarr sziklatömbökkel tarkított füves mező húzódik, amely természetvédelmi terület. A kőtenger elnevezés nem teljesen helyes, aminek megmagyarázása a következőkben vállalkozunk!
Boldogkőújfalu környékén a felszínen kb. 13 millió évvel ezelőtt (miocén földtörténeti kor szarmata korszaka) létrejött andezites kőzetek (Baskói Andezit Formáció) találhatók, amelyek kialakulása hatalmas lávaárak formájában történt. A forró és viszkózus andezites láva folyása közben blokkokra, tömbökre darabolódott és úgy szilárdult meg, hűlt ki. A lávaárak kialakulása után a blokkok közötti repedések tágítását a külső erők (pl. fagy, szél, áramló vizek) vették át, amelyek hatására elkülönülő andezittömbök jöttek létre. A további mállási folyamatok hatására a tömbök szélei lekerekítődtek és a közöttük lévő repedések finom agyagszemcsékkel töltődtek fel, amelyekben a növényzet is megtelepedett. Egyes kutatók a Pannon-tó hullámverését és utóvulkáni folyamatokat is sejtenek a kőtenger kialakulása mögött.
A kőtenger kifejezés nem egészen pontos, hisz a valódi kőtengerek a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) fagyaprózódása során jöttek létre. Mivel a boldogkőújfalui andezitblokkok nem így alakultak ki, ezért rá “csak” a pszeudo-kőtenger, azaz az “ál-kőtenger” kifejezést használjuk.
A kőtengertől szépen látszik Boldogkő-vára, amely egy összesült riolittufából álló “taréjra” épült

akovekmeseselnek.hu

Sajnos elhanyagolt a terület.