Evanjelický a. v. kostol

Rimabánya Gömör kishonti részén, a Rima folyó völgyében, az aranyércben és vasban gazdag, mezőgazdasági művelésre is alkalmas területen a vidék egyik központja volt, már 1268-ban városi kiváltságot kapott. A középkorban fejlődött ki az ércbányászat, ezen a vidéken aranyat is bányásztak. A fejlődés azonban megtorpant, mert a 15. századra a bányák kimerültek. Jelenleg 340 lakosa van.
Az evangélikus templomot eredetileg a 13. század utolsó harmadában későromán stílusban építették. A templomnak e korszakából sértetlenül maradt a kőből épített keresztelő kupa, a késő román ablak a presbitérium végén.
Többször átépítésre került, a l4. és 15. században építették át gótikus stílusban, legutóbb a 18. században barokk-klasszicista stílusú tornyot építettek hozzá. A templomot reneszánsz védőfal keríti. Az eredeti kovácsoltvas rostély a déli kapu megerősített falában a 17. századból származik. Egyhajós épület, szentélye szabálytalan sokszög-záródású, gótikus keresztbordás mennyezettel. A hajónak festett kazettás mennyezete van. A barokk főoltár 1745-ból származik. Az 1747-ben készített, gazdagon díszített barokk szószék alkotójának neve fennmaradt, ő Ruzicska György volt.
A templomban a középkori falikép egy részét 1956-ban tárta fel a szlovák műemléki kutatás. A falfestmények a 14. század végéből származnak.
A szentélyben, ahol csak a nyugati fal képei maradtak fenn, a diadalív felett látjuk Jézus elfogatását, Júdás áruló csókjával. Alatta balról Szent György alakja áll, amint lándzsáját az előtte tekergő sárkány torkába szúrja. Jobboldalt Szent Borbála a tornyot tartja, mely a képzőművészeti alkotásokon az ő jelvénye, mivel hitéért pogány apja a toronyba záratta. A diadalív belső részén három-három próféta mellképét négykaréjos keret kíséri.
A hajó északi falán, a felső sorban a Szent László-legenda látható (Szent László harcba indulása). A középpontban a cserhalmi ütközet, a magyar és kun lovasság drámai összecsapása áll. Balról Várad város festői képe látható, melynek kapujában álló asszonyok aggódó tekintettel búcsúztatják a vitézeket.
A rimabányai templom freskódíszének megrendelője a Szécsényi család, feltehetően a Szécsényi Frank erdélyi vajda, majd országbíró volt. A régészek feltételezik, hogy a freskók az 1380-as években készültek, és a vajda a Szent Lászlót ábrázoló freskókban Zsigmond királynak állított emléket.

A Gömör-rimai gótikus út egy újabb csodája, tekintse meg!

Evanjelický ranogotický jednoloďový kostol v Rimavskej Bani je kultúrnou pamiatkou, je súčasťou gotickej cesty a má krásny drevený interiér. Vnútorné priestory sú malinké.

Zvonku vyzerá zaujímavo, no dnu sme sa nedostali. Žiadne informácie neboli vypísané.